A jéger sorsa, az aszály csapása és a magyar agrárium kényszerű fordulata

„A 2026-os aszály mértéke a 2022-ben történelminek mondott aszályértéket is messze felül fogja múlni” – mondja Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter a Portfolio Agrárszektor podcastjában. A kijelentés súlyát az adja, hogy nem csupán egy rossz évről van szó: a miniszter szerint az elmúlt években „nem történt meg az alkalmazkodás, semmilyen formában. Nem történtek meg azok a beruházások, és nem történtek azok a szemléletbeli váltások, amik ahhoz szükségesek, hogy klímaállók legyünk.”

A beszélgetés három nagy témát jár körül: a jégkármérséklő rendszer körüli viták lezárását, a 2026-os aszály katasztrofális hatásait, valamint a magyar agrárágazat szerkezeti válságát – a tej- és sertéspiaci árválságtól a termékpályák átszervezésének szükségességéig.

A jéger: leállítás, tudományos vizsgálat és a rendszer hibás felépítése

A jégkármérséklő rendszer („jéger”) körüli vita évek óta húzódik. A rendszert sokan azzal vádolták, hogy valójában a csapadékot szállítja el – ezt a tudomány oldaláról rendre cáfolták, de a közhangulatban a kétely erősödött. A miniszter szerint a probléma gyökere nem a technológia elvi működésében, hanem a kommunikáció és az intézményi keretek teljes hiányosságában keresendő.