A Dunavirág visszatérése: Mit árul el a rovarrajzás folyóink állapotáról?

A Dunavirág, amely 2012 előtt évtizedekig szinte teljesen eltűnt a magyar folyószakaszokról, azóta tömegesen rajzik – és ez a jelenség sokkal többet mond el vizeink állapotáról, mint elsőre gondolnánk. A Portfolio podcastjában Kriska György, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és ELTE-docens magyarázta el, mi áll a rovarok drámai visszatérése mögött, és milyen veszélyekkel kell szembenézniük.

Két rovar, két stratégia

A Dunavirágot sokan összekeverik a jóval ismertebb Tiszavirággal, pedig alapvető különbségek vannak közöttük. Mindkettő a kérészek rendjébe tartozik, de fejlődésük és életmódjuk jelentősen eltér. A Tiszavirág lárvái 2-3 év alatt fejlődnek ki, és nagyobb testméretet érnek el – ezért látni őket méltóságteljesen repülni. A Dunavirág ezzel szemben rendkívül gyors fejlődésű: a petékből a következő év közepén kelnek ki a lárvák, és már néhány hónap alatt elérik azt a méretet, amelyből kifejlődhet a szárnyas rovar. Ennek megfelelően a Dunavirág kisebb, sárgás színű és gyorsabb repülésű.